Csodálatos Debrecen "EZT LÁTNI KELL!!"
Városnézés
A város legjellegzetesebb, emblematikus épülete klasszicista stílusban épült, és a legnagyobb református templom hazánkban (1500 négyzetméter az alapterülete). 1805 és 1824 között épült Péchy Mihály és Rabl Károly tervei alapján a monumentális, két toronnyal és egy klasszikus timpanonnal rendelkező építmény. Itt őrzik Rákóczi harangját és Kossuth székét, itt zajlott a Habsburg-ház trónfosztása és a Függetlenségi nyilatkozat kihirdetése, és itt ülésezett 1944 decemberében az ideiglenes nemzetgyűlés is.
34 personas locales recomiendan
Reformed Great Church of Debrecen
4-6 Kossuth térA város legjellegzetesebb, emblematikus épülete klasszicista stílusban épült, és a legnagyobb református templom hazánkban (1500 négyzetméter az alapterülete). 1805 és 1824 között épült Péchy Mihály és Rabl Károly tervei alapján a monumentális, két toronnyal és egy klasszikus timpanonnal rendelkező építmény. Itt őrzik Rákóczi harangját és Kossuth székét, itt zajlott a Habsburg-ház trónfosztása és a Függetlenségi nyilatkozat kihirdetése, és itt ülésezett 1944 decemberében az ideiglenes nemzetgyűlés is.
A református kistemplom a maga nemében azért egyedülálló, mert láttunk már székesegyházat, amit a háború alatt leromboltak, és mementóként romjaiban hagytak (Coventry), vagy éppen ellenkezőleg, alig maradt valami belőle, de tökéletesen újjáépítették (Drezda), azonban olyan nemigen akad, aminek egy szélvihar többször megrongálja a tetejét, és ezért “belenyugodván az isteni akaratba” bástyaformájúvá építik át. Többször le akarták bontani ezt a különleges épületet, de Schulek Frigyes közbelépett, és renoválást javasolt helyette, így Debrecen egyik nevezetessége napjainkban is látogatható.
Csonka Church
2 Széchenyi utcaA református kistemplom a maga nemében azért egyedülálló, mert láttunk már székesegyházat, amit a háború alatt leromboltak, és mementóként romjaiban hagytak (Coventry), vagy éppen ellenkezőleg, alig maradt valami belőle, de tökéletesen újjáépítették (Drezda), azonban olyan nemigen akad, aminek egy szélvihar többször megrongálja a tetejét, és ezért “belenyugodván az isteni akaratba” bástyaformájúvá építik át. Többször le akarták bontani ezt a különleges épületet, de Schulek Frigyes közbelépett, és renoválást javasolt helyette, így Debrecen egyik nevezetessége napjainkban is látogatható.
A Nagyerdő a város északi határában több mint ezer hektáron terül el. Írásos történeti források már az Árpád-kor óta említik. 1405-ben Zsigmond király ajándékozta Debrecen város településeinek. Ezt erősítette meg János Zsigmond 1583-ban, I. Rákóczi György 1665-ben, majd I. Lipót 1669-ben.
Parkjában, a száz éves fái alatt, akár egy egész napot el lehet tölteni, hiszen olyan attrakciókra bukkanunk, mint a Békás-tó, vagy a neves írók és költők szobraival szegélyezett Medgyessy sétány, de önfeledt játékra, sportolásra is lehetőséget nyújt.
A park szíve és egyik leglátványosabb élményeleme a Békás-tó
A futballpálya nagyságú vízfelülete, látványos szökőkútja, a körötte izgalmasan kacskaringózó sétányai pestiesen szólva, megérnek egy misét.
Debrecen "Big Forest" Nature Conservation Area
A Nagyerdő a város északi határában több mint ezer hektáron terül el. Írásos történeti források már az Árpád-kor óta említik. 1405-ben Zsigmond király ajándékozta Debrecen város településeinek. Ezt erősítette meg János Zsigmond 1583-ban, I. Rákóczi György 1665-ben, majd I. Lipót 1669-ben.
Parkjában, a száz éves fái alatt, akár egy egész napot el lehet tölteni, hiszen olyan attrakciókra bukkanunk, mint a Békás-tó, vagy a neves írók és költők szobraival szegélyezett Medgyessy sétány, de önfeledt játékra, sportolásra is lehetőséget nyújt.
A park szíve és egyik leglátványosabb élményeleme a Békás-tó
A futballpálya nagyságú vízfelülete, látványos szökőkútja, a körötte izgalmasan kacskaringózó sétányai pestiesen szólva, megérnek egy misét.
1966 óta Szent István ünnepén, augusztus 20-án rendezik a debreceni virágkarnevált, amelyhez most már egy teljes hét kísérőprogramjai járulnak. Eleinte a város nagyvállalatai vonultak fel, és a középiskolák tánccsoportjai kísérték a virágkocsikat, később a testvérvárosok is küldtek fellépőket. Ezeket a különleges járműveket 2-3 héttel a nagy nap előtt már elkezdik díszíteni, a 15-16 kocsihoz 3 millió szál színpompás virágot használnak fel. A felvonulás hagyományosan reggel nyolc órakor kezdődik, a Nagyállomás előtti térről indulva végighalad a Piac utcán, elhagyja a Nagytemplomot, végcélja pedig a Nagyerdei Stadion, ahol majd az eredményhirdetés is zajlik. A karnevált tűzijáték és hajnalig tartó utcabál zárja.
Virágkarnevál Debrecen
12 Piac utca1966 óta Szent István ünnepén, augusztus 20-án rendezik a debreceni virágkarnevált, amelyhez most már egy teljes hét kísérőprogramjai járulnak. Eleinte a város nagyvállalatai vonultak fel, és a középiskolák tánccsoportjai kísérték a virágkocsikat, később a testvérvárosok is küldtek fellépőket. Ezeket a különleges járműveket 2-3 héttel a nagy nap előtt már elkezdik díszíteni, a 15-16 kocsihoz 3 millió szál színpompás virágot használnak fel. A felvonulás hagyományosan reggel nyolc órakor kezdődik, a Nagyállomás előtti térről indulva végighalad a Piac utcán, elhagyja a Nagytemplomot, végcélja pedig a Nagyerdei Stadion, ahol majd az eredményhirdetés is zajlik. A karnevált tűzijáték és hajnalig tartó utcabál zárja.
A multimédiás szökőkútként emlegetett, Magyarországon egyedülálló turistaattrakció nyaranta csodálható meg esténként a Nagyerdőn, az egykori Csónakázó-tó helyén. A 3×10 méteres legyező alakú vízpermetre vetítenek Debrecen nevezetességeiről kisfilmeket, a vízsugarakat pedig színes fényekkel világítják meg. Az élmény minden érdeklődő számára díjtalanul átélhető.
Ködszinház
A multimédiás szökőkútként emlegetett, Magyarországon egyedülálló turistaattrakció nyaranta csodálható meg esténként a Nagyerdőn, az egykori Csónakázó-tó helyén. A 3×10 méteres legyező alakú vízpermetre vetítenek Debrecen nevezetességeiről kisfilmeket, a vízsugarakat pedig színes fényekkel világítják meg. Az élmény minden érdeklődő számára díjtalanul átélhető.
Városi Múzeum
Az 1860-as évektől kezdve, amikor egyre inkább megélénkültek Debrecen modernizálását és kulturális élete fejlesztését célul tűző törekvések, egyre többször merült fel egy múzeumi egylet megalapításának a gondolata, amelynek alapját a kollégium gyűjteményei jelenthették volna. 1864-ben Telegdi Kovács László újságíró, ügyvéd, malom- és fürdőtulajdonos a Debreczeni Ellenőrben nélkülözhetetlennek tartotta egy múzeumi egylet megalapítását. Egyrészt a nyugat-európai városoktól való elmaradottságunk megszüntetésének egyik lehetőségét látta benne, másrészt a műveltség emelésének eszközét. Kidolgozta az egylet szervezeti szabályzatát is, de a tervből nem lett semmi. Hiába kérte "a magyarok istenét, hogy ösztönözze és segítse e város és vidék emelkedett szellemű és minden jóra, szépre és hasznosra kész fiait". Csak 1873-ban alakult meg végül az egylet, de a körülötte kirobbant viták miatt működését nem kezdhette meg. A millennium idején felgyorsult a muzeális értékű emlékek felkutatása és gyűjtése. Ekkor a Csokonai Kör vezetősége javasolta, hogy elhelyezésükre hozzanak létre egy múzeumot. Azonban 1902-ig kellett várni a Városi Múzeum megalapítására. Löfkovits Arthur ékszer és műkereskedő a Debreceni Műpártoló Egyesület október 26-i ülésén ajánlotta fel gyűjteményét a városnak, hogy a műtárgyak bemutatására múzeumot építsenek. Löfkovits 2500 darabot számláló gyűjteménye érméket, fegyvereket, régiségeket, ásványokat és ipar- és képzőművészeti alkotásokat tartalmazott. Hogy ezúttal meg is valósult a terv, részben annak köszönhető, hogy Löfkovits komoly szakmai, üzleti és politikai kapcsolatokkal rendelkezett és számos fórumon folyamatosan napirenden tartotta az ügyet. 1905. május 22-én, a Csokonai halála százados évfordulóján rendezett ünnepség keretében végre megnyílhatott a Városi Múzeum a Fűvészkert utcai gazdasági iskola első emeletén. Ugyanebben az évben a város megvásárolta a Hatvan u. 23. sz. házat, amelynek helyén Csokonai szülőháza állt, s ide költöztették át a gyűjteményeket.
A Városi Múzeum a helyi és a nemzeti múlt bemutatását, a nemzeti hagyományok megmentését és megőrzését tűzte ki céljául: "nemzeti múltunk megbecsülését, nemzeti irodalmat és szellemet, művészi szépet művelő és fejlesztő kultúrtörekvéseknek [helyet adni] a magyar alföld rohamosan fejlődő gócpontján, ebben az ősi magyar városban". Löfkovits nagyváradi zsidó család gyermekeként került Debrecenbe. A kultúra támogatását - sok sorstársához, például Ernst Lajoshoz hasonlóan - bizonyára a magyar nemzethez tartozása bizonyítékaként is fontosnak tartotta. Míg ő elsősorban mecénásként, a pénzével segítette elő a debreceni múzeum működését és fejlődését, addig Zoltai Lajos szakértelmével, szakmunkáival és nem utolsósorban ismeretterjesztő cikkeivel tette ugyanezt. Az intézmény első múzeumőrét az a hit vezette, hogy minél többet tudunk múltunkról, minél több emlékjelet állítunk múltunk nagyjainak, vagyis minél nagyobb szerepe van a kulturális emlékezetnek egy közösség életében, annál inkább meg tudja őrizni közösségi önazonosságát és nemzeti jellegét. Meggyőződése szerint a nemzeti vonatkozások nem pusztán színezői valamely kulturális alkotásnak, hanem alakító-formáló, konstitutív tényezői. A Városi Múzeum gyűjteményi gazdagságáról vagy legalábbis összetettségéről osztályai tanúskodnak: könyv-és kézirattár, régiségtár, képzőművészeti osztály, néprajzi osztály és természetrajzi osztály. A 20’-as években Városi Múzeum gyűjteményét egyesítették Déri Frigyesével. A Déri Múzeum állandó kiállításán mint egymást kiegészítő-összetartozó tárgy-együttesek voltak láthatók.
https://www.derimuzeum.hu/
17 personas locales recomiendan
Déri Museum
1 Déri térVárosi Múzeum
Az 1860-as évektől kezdve, amikor egyre inkább megélénkültek Debrecen modernizálását és kulturális élete fejlesztését célul tűző törekvések, egyre többször merült fel egy múzeumi egylet megalapításának a gondolata, amelynek alapját a kollégium gyűjteményei jelenthették volna. 1864-ben Telegdi Kovács László újságíró, ügyvéd, malom- és fürdőtulajdonos a Debreczeni Ellenőrben nélkülözhetetlennek tartotta egy múzeumi egylet megalapítását. Egyrészt a nyugat-európai városoktól való elmaradottságunk megszüntetésének egyik lehetőségét látta benne, másrészt a műveltség emelésének eszközét. Kidolgozta az egylet szervezeti szabályzatát is, de a tervből nem lett semmi. Hiába kérte "a magyarok istenét, hogy ösztönözze és segítse e város és vidék emelkedett szellemű és minden jóra, szépre és hasznosra kész fiait". Csak 1873-ban alakult meg végül az egylet, de a körülötte kirobbant viták miatt működését nem kezdhette meg. A millennium idején felgyorsult a muzeális értékű emlékek felkutatása és gyűjtése. Ekkor a Csokonai Kör vezetősége javasolta, hogy elhelyezésükre hozzanak létre egy múzeumot. Azonban 1902-ig kellett várni a Városi Múzeum megalapítására. Löfkovits Arthur ékszer és műkereskedő a Debreceni Műpártoló Egyesület október 26-i ülésén ajánlotta fel gyűjteményét a városnak, hogy a műtárgyak bemutatására múzeumot építsenek. Löfkovits 2500 darabot számláló gyűjteménye érméket, fegyvereket, régiségeket, ásványokat és ipar- és képzőművészeti alkotásokat tartalmazott. Hogy ezúttal meg is valósult a terv, részben annak köszönhető, hogy Löfkovits komoly szakmai, üzleti és politikai kapcsolatokkal rendelkezett és számos fórumon folyamatosan napirenden tartotta az ügyet. 1905. május 22-én, a Csokonai halála százados évfordulóján rendezett ünnepség keretében végre megnyílhatott a Városi Múzeum a Fűvészkert utcai gazdasági iskola első emeletén. Ugyanebben az évben a város megvásárolta a Hatvan u. 23. sz. házat, amelynek helyén Csokonai szülőháza állt, s ide költöztették át a gyűjteményeket.
A Városi Múzeum a helyi és a nemzeti múlt bemutatását, a nemzeti hagyományok megmentését és megőrzését tűzte ki céljául: "nemzeti múltunk megbecsülését, nemzeti irodalmat és szellemet, művészi szépet művelő és fejlesztő kultúrtörekvéseknek [helyet adni] a magyar alföld rohamosan fejlődő gócpontján, ebben az ősi magyar városban". Löfkovits nagyváradi zsidó család gyermekeként került Debrecenbe. A kultúra támogatását - sok sorstársához, például Ernst Lajoshoz hasonlóan - bizonyára a magyar nemzethez tartozása bizonyítékaként is fontosnak tartotta. Míg ő elsősorban mecénásként, a pénzével segítette elő a debreceni múzeum működését és fejlődését, addig Zoltai Lajos szakértelmével, szakmunkáival és nem utolsósorban ismeretterjesztő cikkeivel tette ugyanezt. Az intézmény első múzeumőrét az a hit vezette, hogy minél többet tudunk múltunkról, minél több emlékjelet állítunk múltunk nagyjainak, vagyis minél nagyobb szerepe van a kulturális emlékezetnek egy közösség életében, annál inkább meg tudja őrizni közösségi önazonosságát és nemzeti jellegét. Meggyőződése szerint a nemzeti vonatkozások nem pusztán színezői valamely kulturális alkotásnak, hanem alakító-formáló, konstitutív tényezői. A Városi Múzeum gyűjteményi gazdagságáról vagy legalábbis összetettségéről osztályai tanúskodnak: könyv-és kézirattár, régiségtár, képzőművészeti osztály, néprajzi osztály és természetrajzi osztály. A 20’-as években Városi Múzeum gyűjteményét egyesítették Déri Frigyesével. A Déri Múzeum állandó kiállításán mint egymást kiegészítő-összetartozó tárgy-együttesek voltak láthatók.
https://www.derimuzeum.hu/
A Nagyerdei park legújabb látványossága a Nagyerdei Víztorony tavasztól őszig megunhatatlan szórakozási lehetőségekkel várja az érdeklődőket.
Az 1913-ban épült, ma is működő víztorony műemlék épületének 34 méter magas kilátójából nemcsak a környékre nyílik kilátás, de egy speciális távcső segítségével a múltba is bepillanthat a látogató. Az időszaki kiállítások, a zenés és tematikus programok, valamint a hangulatos kávézó és fröccsbár mellett aktív kikapcsolódásra invitál a víztoronyra épített mászófal.
Az élményt az esti fényjáték koronázza meg. A Nagyerdei Víztoronyban lévő Tourinform-ponton a vendégek turisztikai információkat kaphatnak a város látnivalóiról, programjairól, valamint ingyenes információs kiadványok, programfüzetek és debreceni ajándéktárgyak segítik még teljesebbé tenni az itt tartózkodást.
4032 Debrecen
Pallagi út 7.
NYITVATARTÁS
Hétfő - Vasárnap 10:00 - 23:00
ELÉRHETŐSÉG
Telefon +36 30 274-3457
Mobil +36 30 199-2587
Web nagyerdeiviztorony.hu
Víztorony
Víztorony utcaA Nagyerdei park legújabb látványossága a Nagyerdei Víztorony tavasztól őszig megunhatatlan szórakozási lehetőségekkel várja az érdeklődőket.
Az 1913-ban épült, ma is működő víztorony műemlék épületének 34 méter magas kilátójából nemcsak a környékre nyílik kilátás, de egy speciális távcső segítségével a múltba is bepillanthat a látogató. Az időszaki kiállítások, a zenés és tematikus programok, valamint a hangulatos kávézó és fröccsbár mellett aktív kikapcsolódásra invitál a víztoronyra épített mászófal.
Az élményt az esti fényjáték koronázza meg. A Nagyerdei Víztoronyban lévő Tourinform-ponton a vendégek turisztikai információkat kaphatnak a város látnivalóiról, programjairól, valamint ingyenes információs kiadványok, programfüzetek és debreceni ajándéktárgyak segítik még teljesebbé tenni az itt tartózkodást.
4032 Debrecen
Pallagi út 7.
NYITVATARTÁS
Hétfő - Vasárnap 10:00 - 23:00
ELÉRHETŐSÉG
Telefon +36 30 274-3457
Mobil +36 30 199-2587
Web nagyerdeiviztorony.hu
Fedett Élményfürdőnkben egész évben csúszdák, medencék, igazi mediterrán környezet várja. Mindig jó idő a fedett kupola alatt. A banánfák mellett a fürdőzők is jól érzik magukat. Baba-Mama Pihenő. Szabadtéri gyógymedence. Gondtalan Kikapcsolódás. Szaunavilág.
Aquaticum Spa
H-4032 Debrecen, Nagyerdei park 1.
Tel.: +36 52 514 174
Web: www.aquaticum.hu
NYITVATARTÁS
Hétfő - csütörtök
11:00-20:00
(medencezárás: 19:30)
Péntek - vasárnap
10:00-21:00
(medencezárás: 20:30)
16 personas locales recomiendan
Aquaticum Mediterrán Élményfürdő
1 Nagyerdei parkFedett Élményfürdőnkben egész évben csúszdák, medencék, igazi mediterrán környezet várja. Mindig jó idő a fedett kupola alatt. A banánfák mellett a fürdőzők is jól érzik magukat. Baba-Mama Pihenő. Szabadtéri gyógymedence. Gondtalan Kikapcsolódás. Szaunavilág.
Aquaticum Spa
H-4032 Debrecen, Nagyerdei park 1.
Tel.: +36 52 514 174
Web: www.aquaticum.hu
NYITVATARTÁS
Hétfő - csütörtök
11:00-20:00
(medencezárás: 19:30)
Péntek - vasárnap
10:00-21:00
(medencezárás: 20:30)